Kézilabda fotózás alapjai

Gyakran kapok olyan kérdést, milyen felszerelés szükséges ahhoz, hogy megfelelő minőségű akciófotók készítésére legyen alkalmas? Továbbá milyen beállításokkal érdemes dolgozni? Most két bejegyzésre bontva összefoglalom az én saját tapasztalataimat ebben a témában.

Elöljáróban annyit le kell szögezni, hogy a sportfotózás a fényképezés egyik legköltségesebb ága, főleg, ha egy kevés fényű, zárt teremben akarunk fotózni, a teremben űzött labdajáték pedig nyilvánvalóan nagyon gyors mozgással jár, így elengedhetetlen, hogy a felszerelésünk is kellően gyors legyen. Bár a digitális korszak beköszönte óta rohamosan fejlődik az iparág, és egyre nagyobb tudással bírnak a kompakt (bridge) fényképezőgépek, továbbra is az igazi eredmény eléréséhez az úgynevezett cserélhető objektíves, tükörreflexes (DSLR) gépek a legalkalmasabbak a sportfotózásnál.

A tükörreflexes és kompakt gépek közötti főbb különbségeket az érdeklődők a Google segítségével könnyen megtalálhatják, így én erre bővebben nem fogok kitérni, mindössze annyit írok itt le, hogy míg a kompakt minden téren egy átlagos(nál is gyengébb) teljesítményt és felhasználhatóságot ad a felhasználónak, addig a tükrös gépeket a saját igényeinknek (és pénztárcánknak) megfelelően tudjuk a konkrét feladathoz finomhangolni. A kézilabda fotózáshoz pont erre van szükség, hiszen mint már írtam a fotózást a következő fő tényezők fogják befolyásolni, hátráltatni: kevés fény, nagyon gyors és kiszámíthatatlan mozgás,  a fotós korlátozott mozgástere mérkőzés közben.

A megfelelő felszerelés kiválasztása, beszerzése

A tükörreflexes fényképezővázak ára is szerencsére jelentősen lecsökkent az utóbbi pár évben, azaz egy belépőszintű gépet kb. 100 ezer forintért már meg lehet vásárolni újonnan. Ez az ár azonban csalóka, hiszen itt a fotózáshoz még ugyanannyira elengedhetetlen a gépvázra csatolandó objektív is, ami további többszázezres kiadást jelent, ráadásul a minőséget nagyon meg kell fizetni, egyetlen nagy fényerős teleobjektív a gépváz árának többszöröse is lehet. Ha nagyon határozott szándékunk van a kézilabda fotózásra, és rendelkezünk alapvető fotós ismeretekkel (záridő, rekesz jelentése, ezek egymásra gyakorolt hatása stb.) és pénztárcánk is megenged egy mintegy félmillió forintos beruházást, akkor el lehet kezdeni megtervezni felszerelésünket. Szinte minden fotózással komolyabban foglalkozó ember eljut előbb-utóbb a kérdésig, hogy Canon vagy Nikon? Ebben nehéz vagy tán nem is lehet megfelelő választ adni, így én nem is próbálkozok ezzel, mindkét rendszer jó, nagyon. Egyéni szimpátia alapján érdemes ebben dönteni, elmenni egy szakboltba, kézbe venni, nyomogatni, tesztelni a gépet, esetleg számba venni ismerős körben melyikből van több (esetleges későbbi felszerelés-kölcsönzés miatt jól jöhet), és mivel a két gyártó termékei között nincs átjárás, úgy kell számolni, hogy ez a döntés évekre fog szólni, váltani komoly anyagi veszteséggel jár!

Általánosan elmondható, hogy a jó képek érdekében célszerű nem a legkisebb tudású gépvázat megvenni, hanem legalább egy középkategóriás vázat (akár inkább használtan), mert azok sokkal pontosabb fókuszrendszerrel és sokkal jobb sorozatkép-készítéssel rendelkeznek, ami nagyon fontos a gyors mozgás megörökítéséhez. A váz mellett a kézilabda fotókhoz kell egy fix, nagy fényerős “zoomképes” teleobjektív, hiszen meccs közben nem igazán lehet pozíciót váltani, általában az alapvonal saroktól hatosvonalig terjedő részén lehet elhelyezkedni. A legtöbb fotós a 70-200mm f2.8 jelzésű teleobjektívet használja az akcióképek készítéséhez, akár Nikon, akár Canon rendszerhez kapható ez a típus, sőt vannak további gyártók  is (Sigma, Tamron), akiknek ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező termékeivel lehet dolgozni, a gyári objektíveknél kedvezőbb áron, természetesen némi minőségi kompromisszumok árán. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy a spórolás oltárán áldozva hajlandó-e némi kockázatot vállalva használt termékek között is válogatni (lehet találni akár garanciális, kifogástalan állapotú termékeket is), vagy mindenképp ragaszkodik a drágább bolti vásárláshoz.

Ha már rendelkezünk a vázzal és a teleobjektívvel, akkor már csak néhány apróbb kiegészítőt kell beszereznünk, így a memóriakártyát (lehetőleg jó gyorsat), táskát és tulajdonképp nekifoghatunk a fotózáshoz, amihez jó fényeket kívánok!

Becsült összeg új felszerelés vásárlása esetén minimálisan 5-600 ezer, használt termékeknél 350-400 ezer ft.

A teleobjektív mellett nagyon jó hasznát vehetjük még egy nagyobb látószögű objektívnek, amivel pl. csapatképet készíthetünk, vagy díjátadásoknál is jól használható (illetve ez általános fotózáshoz is megfelelő), ám ezt nem feltétlenül szükséges az első körben beszerezni. Itt nem feltétlenül kell ragaszkodnunk a fix fényerős optikákhoz sem, bár hosszabb távon itt is jobb befektetés olyat venni. Becsült költség további 20-100 ezer ft.

Lássunk néhány konkrét példát is (2013. februári, új termék árakkal), mivel én a Nikon rendszert használom, így ebből írok 3 különböző szettre példát, a legprofibb, többmilliós verziót nem említve:

a verzió – “szinte korlátlan lehetőségekkel”
Nikon D600 váz, Nikon AF-S 70-200mm f/2.8 G ED VR II teleobjektív, Nikon AF-S 24-70mm f/2.8 G ED alapobjektív. Összesen: kb. 1.7M ft

b verzió – “amatőr kategória tetején”
Nikon D300s váz, Sigma 70-200mm f/2.8 EX DG APO OS HSM teleobjektív, Tamron AF 17-50mm f/2.8 XR SP Di-II LD Asp IF alapobjektív. Összesen: kb. 900e ft

c verzió – “legolcsóbb”
Nikon D90 kit (váz és 18-105mm VR alapobjektív), Tamron AF 70-200mm f/2.8 Di SP LD IF Macro* teleobjektív. Összesen: kb. 410e ft
(* Az objektív használata a lassú fókuszsebesség miatt már erős kompromisszumokkal jár.)

Olvasói visszajelzéseknek megfelelően az eredeti cikket kibővítettem használt-szett árakkal is, csak a sportfotózáshoz legjobban használható termékekkel kalkulálva. Itt irányadónak az Index fórum Adok-veszek topikjában található irányárakkal számoltam, természetesen 5-10% vagy akár nagyobb csökkentés is elérhető lehet, ha valaki türelmes és jól tud alkudni :) .

Jelenleg leginkább 3-4 olyan váz van, amiken érdemes lehet elgondolkodni, ezek a következők: Nikon D90 (az ára jelenleg 120e ft körül található egy nem lehasznált darabnak), Nikon D300 (kb. 175e ft), Nikon D7000 (kb. 190e ft), Nikon D300s (kb. 210e ft).
Teleobjektívek közül a Sigma 70-200mm f/2.8 EX DG APO HSM II. (kb. 160e ft) vagy a Nikon 80-200mm f/2.8 AF-D ED Macro (kb. 180e ft) tűnik a legjobb választásnak.
Alapobinak pedig a Tamron AF 17–50 F:2,8 LD XR DiII SP (kb. 50e ft) vagy Nikon 18-105mm f/3.5-5.6 VR (kb. 40e ft) ajánlható.

Azaz használtan 320e-450e ft környékén rakhatunk össze az újonnan kapható legolcsóbb verziónál sokkal használhatóbb készletet.

Fontos megjegyezni, hogy használt terméket vásárolni tapasztalat nélkül, csak az eladók jóindulatára alapozva meglehetősen rizikós!

Természetesen rengeteg különböző variációt lehet még összeállítani, akár fix objektívekkel is lehet nagyszerű képeket készíteni (sőt még a Nikon-Canon pároson túl is lehetne gondolkodni, de ezeket személyes tapasztalat híján meg sem említettem), valamint a használtpiacon sok olyan már kifutott terméket lehet kifogni ami a sportfotózáshoz kiválóan használható, ám újonnan már nem kaphatóak, jellemzően ilyenek a teleobjektívek képstabilizátor nélküli verziói, amik az új objektívek árának felébe, vagy kétharmadába kerülnek csak.

Egy következő bejegyzésben összefoglalom majd a legfontosabb beállításokat és a kézilabda pályákon dolgozva előforduló legalapvetőbb szabályokat is.
Esetleges további kérdéseket szívesen fogadok és lehetőségemhez mérten válaszolok is rá.

Fehér Viktor, 2013. február

Az írás teljes egészének vagy részleteinek továbbközlése kizárólag a forrás (v-man.hu) feltüntetésével, írásbeli tájékoztatás (viktorke@gmail.com) mellett lehetséges.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!